Hétköznapok

Mára egy lerágott csontot húztam elő a fiókból…a hétköznapokat, mint témát!

Sokan, sokszor és sokat beszéltek már erről, el is olvastam néhány értekezést. Én mégis azt látom, hogy a legtöbben a HÉTKÖZNAPOKAT túlélni akarják, mintsem inkább MEGÉLNI. Az életünk ilyen, a harcról, a küzdésről és olykor bizony a túlélésről is szól. Vannak gondjaink, melyeket meg kell oldanunk. Vannak vitáink, melyeket át kell beszélnünk és vannak élethelyzetek, melyeket valóban csak túlélni tudunk.

De ha az átlagos hétköznapokat vesszük, amelyben felkelünk, elkészülünk, elindulunk, cselekszünk, haza megyünk és pihenünk…akkor bizony összetettebb a dolog. Mindenkinek volt már az életében biztosan olyan részlet, amikor nyaralt, pihent vagy éppen tett valamit, ami boldoggá, önfeledté tette. Valami különleges.Először is mindenkinek azt kell átgondolnia, mitől volt jobb az a részlet???!!! Attól, mert nem ebben az országban volt? Attól, hogy nem kellett otthon felébrednie? Vagy mégis mitől?

Amitől a szabadság jobb, mint a rutin, az hiányzik a mindennapjaidból!

Na jó, persze…tisztában vagyok azzal, hogy a nyári szabi és a nagy betűs NYARALÁS egy évben egyszer van és helyettesíthetetlen, de azért próbáljuk csak meg szebbé tenni a HÉTFŐT is! Személy szerint olykor viccesnek, de cseppet sem pozitívnak gondolom a kiposztolt “Már megint hétfő” és hasonló képeket… 🙂

Magam is sokszor estem önmagam csapdájába, untam a napokat…csak jöttek és mentek, mindenféle történés nélkül. Mindig ugyan az a tészta : a házimunka, a meló, a gyerekek, a főzés és a többi unalmas cucc. Valóban LEHET a rutin rossz.

DE!

Itt is, mint minden esetben, egyetlen egy megoldás van. Amit mindig mondani szoktam és nem egy “ELADÓt” bántottam már meg vele:

“Ne légy saját magad ellensége! Itt vagy, magaddal vagy és rutinfeladatokat kell ellátnod. Tudom, hogy többre vagy képes és tudom, hogy unalmas, de mint mindennek, ennek is két oldala van. Te döntöd el, odabent, a fejedben, hogy egész nap, minden héten, akár éveken át húzod a szád és morcos vagy és kín minden egyes mozdulat vagy eldöntöd, hogy boldogan csinálod, mosolyogva és kedvesen. Mintha a ma egy teljesen új és varázslatos csoda lenne számodra.”

Én kipróbáltam, működött! Azokon a napokon, amikor úgy mentem be dolgozni, hogy már előre eldöntöttem, ma jó kedvem lesz, akkor az volt. Ha mosolyt adtam, azt is kaptam vissza. Ha azonban csak rutinkodtam, csak tettem, mindenféle érzelem nélkül,akkor sokkal hosszabb lett a munkaidő és sokkal keservesebb az élet.

Eldöntheted Te is! Morcosan, rossz kedvűen és pizsamában állsz neki a porszívózásnak, vagy odamész a tükörhöz, magadra mosolyogsz, felveszel egy csini ruhát, kapcsolsz egy pörgős zenét és nekilátsz, mert tudod, ha megteszed, tettél!

A hétköznapok apró csodákat rejtenek, amiket neked kell észrevenned. Tudnod kell, képesnek kell lenned arra, hogy meglásd, hogy észrevedd. Felkeltél és nem fáj semmid, holott hány embernek vannak fájdalmai, tudsz járni, vannak lábaid, holott hány kisgyermek kényszerül tolószékbe! Beszélsz, látsz és hallasz, ÉLSZ! Hát micsoda ajándék ez? Nem tudod? Akkor kérdezz meg valakit, aki elvesztette a szerelmét, akitől elvette az élet, ami neked megvan.

Minden egyes új nap egy LÁDA . Melyet fel kell nyitnod, szét kell benne nézned és meg kell látni a csodát. Rád mosolygott a gyermeked, rajzolt neked az oviban vagy bármi.

HA minden nap nyaralhatnánk, akkor a nyaralás lenne rutin…ugye érted?

MINDEN hozzáállás kérdése, semmi más!

Házi feladat:

Holnap reggel, miután felébredtél, odalépsz a tükrödhöz és szívből mosolyogsz magadra egyet, majd kimondod : Ma szép napom lesz! Nem bevonzás ez, nem azért kell kimondani, csak hogy halld, azért! Mert ki más tudna változtatni a hozzáállásodon, mint TE magad? 🙂