Már régóta foglalkoztat a TÉNY, miszerint az emberek rettenetesen rosszindulatúak. Ez alól természetesen (?) én sem vagyok kivétel. Szeretek, szerettem…másokról kritikát formálni, kinevetni, kigúnyolni vagy csak szimplán és természetesen egyszerűen, zsigerből ROSSZINDULATÚ lenni.
Ebbe a szóba igazából sok minden beletehető, rosszindulat létezik, van, volt és lesz is. De mi is ez?
Kezdjük az elejéről : van a jó és a rossz. Na de mi minek számít? Avagy ezek a fogalmak mind-mind mérlegelést igényelnek és függnek az adott helyzettől. Sok ilyen és ehhez hasonlót olvasni erről a szóról.
Egy biztos, mégpedig az, hogy minden embernek saját értékrendjének kell lennie. És mindenki önmaga kell, hogy eldöntse számára mi az, ami jó és mi az, ami rossz. Na itt kezdődik a BAJ és a HIBA!
Mert amiről már blogoltam nektek, az ismét előbújik és részben emiatt a téma miatt készítettem elő a gondolatot. Ugyanis minden embernél már egészen kicsi korban kifejlődik az a tulajdonsága, hogy figyeli a környezetét, tanul, ismétel,utánoz és még sok más dolgot tesz. Olyat is, ami önmagától LEHET, hogy soha nem tett volna vagy nem mondott volna, sőt igazából nem is tartja JÓnak, de teszi, mert nem gondol utána a súlyának.
Az első közösség, a bölcsi vagy az ovi tisztán láttatja a szülőkkel, hogy sajnos már milyen hamar és korán megjelenik a kis emberekben az irigység, rosszindulat. Ez önmagában nem baj. Kell, hogy megismerjem ahhoz, hogy megítéljem. Ha soha nem vagyok senkivel szemben rossz, akkor nem tudom milyen érzés ilyet tenni.
A BAJ és a HIBA az a rendszerben, ha nem ismerjük fel, hogy rosszat tettünk és tesszük máskor is.
Én már olykor, egyes emberek esetében kezdem azt hinni, hogy rosszindulat nélkül talán nem jutna levegőhöz. Pedig de! Bizonyosan jutna, sokkal több levegőhöz, mint most.
A rosszindulatot mindenkinek meg kellene fogalmaznia saját magával szemben úgy, hogy mellé vetít egy olyan helyzetet, amiben vele szemben voltak rosszak és át kell érezni azt újra. Ekkor tudatosan kerülni kell ezt a tulajdonságot és figyelni rá.
Legyen a mai házi feladatunk az, hogy ezt megtesszük magunknak, magunkért és gyermekeinkért!
Ma olvastam egy találó kis képecskét, melyen a következő mondatok szerepelte:
Apa a fiához : Jól viselkedni!
Fiú az apjához: Példát mutatni!
🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: